Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Év Irodalmi Alkotása: Jelige: DorothyGale

Arany Opus Díj 2019
1.
Az olvasás során elfogadod, hogy feltárom
előtted személyemet. Az olvasás során beleegyezel, hogy
tudjam, mit gondolsz. Nincs ellenvetés.



Az olvasás során felléphetnek gondolati ellentmondások.
Az olvasás során hozzájárulsz, hogy asszociációs
és képi társításaid a szöveg részévé váljanak.


A felhasználó egy csontképződményből
hússzövetekbe rendeződő egyén, nevezzük
úgy: TE. A szöveggel teli körítés,
a vesszők és egyéb interpunckiós jel
úgy: ÉN. 

Nem lesz bonyolult. Mint azt hazudni mindenkinek
sunshine és minden happy. Mint mikor
egyszer fenn, aztán lenn és vica versa.

Mint az önámítás. Egyszerű.

És bonyolult, mint az élet.
Fárasztó. Felemelő. A használat során
jogodban áll véleményt formálni.

Felkészültél? Nincs koordinációs pont,
ahová megérkezünk. In progress.

Amikor hajnalban felkelsz
félig kómásan és látod
a csillagok fényeinek kontúrjait
szobád falán. Az a szoba vagyok.

Amikor éppen magányos vagy
és hogyléted felől érdeklődnek
egy vigasztaló kávé mellett,
az erőltetett mosoly vagyok
a szád szélén.

Betöltve 95%.

Néha jobban  lennél. Néha jobban  lennél.
Néha jobban  vagy.
Néha csak azt hiszed.

Eddig sem voltam itt. Ha törölni szeretnél
akkor sem tűnök el.
Ottleszek a limbikus rendszered közepén.
Lehet más a felhasználó.

Mostantól ne figyelj rám:
most nekem ez a fontos.

Egyébként nem tudod  megállni...

Színleld, hogy értesz
vagy hazudd
a valótlant

Tovább.

2.
Most úgy hallgass, mint
aki elvonási tünetektől szenved,
de kedvtelésből  depressziós.

Most úgy hallgass, mint aki most tudta meg,
hogy születése óta halott az apja.

Most úgy hallgass, mint aki megnyerte a főnyereményt.
most úgy, mint aki megnyerte,
de elvesztette a szelvényt. 

Most úgy hallgass, mint a tűzvészből
kimenekült gyermek, ki testvére helyett
játékait mentette ki.

Most úgy hallgass, mint az abortuszon
átesett anya, ki férjének azt hazudja
két hónap
és jön a kicsi.

Most úgy hallgass, mint a telefonod,
mikor éppen szakítanál valakivel,
közben rájösz,
a harmadik szó után  már lemerült.

Most úgy, mint az arc a papírpénzen.

Úgy hallgass, mint egy lementetlen fájl.

Hallgass, mint akinek legfőbb célja,
hogy a szerelmet vigye át
fogában tartva a túlsó partra,
hogy a túlsó partra fogában tartva
vigye át a szerelmet.    


 3.
- Mit tennél, ha azt mondanám
holnap meghalok?
- Húslevesalaplét csinálnék az összegyűjtött
izzadságcseppjeidből.

Nem így, kiáltsd hangosabban,
teljes átéléssel, szenvtelenül,
tested  rezonanciájával.

Van itt valami, amiről megfeledkeztünk.
Valami elhallgatott, valami a gégefőben
megrekedt, elméretezett,
létjogosultsága hiányzik –
formátlan és ijesztő, ahogy hajnalban
lépcsőházakban  terjeng, hangokat hallat,
kiszipolyoz, üres leszel. A lakók
még mindig szomszédként kezelik.
Most is itt van.

Bekebelezett. Érzem a húsréteg alatt.
Néha összemérem magam vele.
Mióta túlnőttem  rajta: nem  létezem.

Literszámra szívja ki testemből a vért.
Közben nevet.
Ollóval apró darabokat váj ki
farmerekből, pulcsikból,
önmagából.
Dolgozni csak pontosan és szépen.
Aztán benzint önt rá,
és meggyújtja.

Égő testével kifekszik a hideg csempére,
hátha a csillagok észreveszik.

A székre dobott kabát  kacsint rám.
Ez sem így volt.

Valaki mesélte, hogy olvasott valahol
egy ilyet: „Mit csinálnál, ha azt
mondanám  holnap meghalok?”
„Húslevesalaplét csinálnék az összegyűjtött
izzadságcseppjeidből.
” - és fél év múlva meg is halt,
és így tett. Megette. Azt mondta,
borzalmas íze volt, aztán kihányta az egészet.

Dél van. Éhes vagyok.
Így élek:
az alsó polcra téve.   




 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Arany Opus Díj 2019
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Arany Opus Díj 2019:

jelige: Viki története

Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Arany Opus Díj 2019

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.23 másodperc