Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Németh Zoltáné a Madách-díj

HíreinkSzerdán a  Zichy-palotában átadták az Irodalmi Alap díjait a tavalyi év legkimagaslóbb irodalmi teljesítményeiért. A legjobb magyar nyelvű kötetnek odaítélt Madách-díjat Németh Zoltán vehette át Kunstkamera című verskötetéért.
 
A hazai magyar termésből  21 kötetet terjesztettek fel a kiadók Madách-díjra, ebből választotta ki egy háromtagú bizottság – Jitka Rožňová költő, műfordító, Juhász Katalin költő, szerkesztő és Z. Németh István költő, író – a győztes  alkotásokat.
 

Németh Zoltán Madách-díjjal jutalmazott verskötetét a Kunstkamera nevű szentpétervári múzeumban kiállított kétszáz éves  embriópreparátumok ihlették. A szerző a verseknek nem adott címet, csak számot: mivel a múzeum anyaga megtalálható az interneten, a katalógusszámokkal együtt, a verseket összepárosíthatjuk az ihlető tárgyakkal. A kötetet a kezünkbe véve tulajdonképpen egy múzeumba lépünk be. Kiállítási tárgynak tekinthetjük a verseket is: a költő magát a lecsupaszított nyelvet teszi közszemlére. Az olvasóra bízza, miként gondolja tovább ezeket a rövid szövegeket.

Három kötet szerzőjét jutalmazták idén nívódíjjal, köztük a nemrég Talamon Alfonz-díjat kapott Szalay Zoltán Drága vendelinek című regényét. A szerző egy magát krónikásnak nevező szereplővel mesélteti el a történetet. Ez a krónikás azonban sok mindent hallomásból, hézagosan tud, vagy éppen kevésbé fontos dolgokat  hangsúlyoz ki, míg a lényeges dolgokat elhomályosítja. Egy kitalált városban járunk, amely sokban hasonlít a kelet-középeurópai városokhoz, és egy fiatalember karriertörténetét követhetjuk, aki egy lap tárcaírójaként kezdi, majd egy párt kampányszövegeit írta, végül regényíróként is sikert arat, ám megúnja ezt a tevékenységet, és maga rombolja le saját nimbuszát.

Ardamica Zorán Örökországi és más történetek című novelláskötetében szintén magunkra ismerhetünk, hiszen részben mi is abban a sajátosan abszurd közegben szocializálódtunk, ahol a történetek játszódnak. Aki ismerős Losonc és Fülek környékén, konkrét személyeket is felismerhet a leírások, jellemzések alapján, de persze nem fontos, hogy név szerint be tudjuk azonosítani a szereplőket. A lényeg a színes tabló, amely a történetekből elénk tárul. A többszörösen kisebbségi, peremvidéki, kiszolgáltatott létforma állandó bizonytalansága fanyar humorral került megjelenítésre, mert a szerző szerint így talán elviselhetőbb az élet. Ráadásul  gazdag nyelvi teret alkot, ahol a területi nyelvváltozatok mellett a nyelv társadalmi rétegzettsége is megjelenik.

A harmadik Madách-nívódíjas Thiele-Csekei Enikő, aki Filmkockák visszafelé című verskötetéért kapta az elismerést. A kötet legrövidebb versei háromsorosak, de nem hagyományos haikuk, nincs olyan  érzésünk, hogy a szerző valamiféle szigorúan konkretizált mondanivalót zanzásít bennük. Inkább több kaput hagy nyitva, az olvasóra bízva az értelmezést. Az öt ciklusba rendezett versek egymásutánisága rendkívül érdekes: egy háromsoros után egy hosszabb következik, majd ismét egy háromsoros, és így tovább. Ez a szerkesztési mód sajátos lüktetést ad a kötetnek. Az egyes darabok persze önállóan is érvényesek, teljes értékű miniatűrök váltakoznak méretesebb versekkel, de sorrendben olvasva ugyanazt a jelenséget gyakran más-más aspektusból világítják meg.

Műfordításért idén két nívódíjat adott ki az értékelő bizottság, Pavel Vilikovský Egy igaz ember története című művét Garajszki Margit fordította magyarra, sikeresen megidézve Vilikovský jellegzetes atmoszférateremtő nyelvét és a szocializmus  letűnt, ám nyomokban még mindig itt kísértő világát.

A másik műfordítói nívódíjat lapunk munkatársa, Vályi Horváth Erika kapta Ivana Dobrakovová Halál a családban című kötetének átültetéséért. A fiatal szlovák írónő elbeszéléskötetének főszereplői fiatal lányok, akik váratlanul, vagy fokozatosan sodródnak számukra ismeretlen helyzetekbe. A testiség, a szerelem, a lelki folyamatok, a kishitűség,  a tapasztalatszerzés és a rideg valóság elleni védekezés egyaránt felbukkan a műben, csakúgy, mint a halál, az elmúlással való szembesülés. Vályi Horváth Erika fordítása  nyelvileg sokszínű, és hűen közvetíti a szerző realista stílusát.
(juh)
Forrás: Új Szó



 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Híreink
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Híreink:

XIX. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny

Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.11 másodperc