Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32991
Linkajánló
 Év Irodalmi Alkotása: Jelige: matrjoskababa

Arany Opus Díj 2010
Nem elágazó.Zárt.


,,….akkor is pilóta leszek!” Ezt ordította mielőtt kiviharzott a lakásból és rám csapta az ajtót. Azóta se láttam.
Emlékeimet most a kenyérpirítós hangja foszlatja szerte, miképp kidobja az átmelegített szeleteket. A két kenyérre a mi arcképünk nyomódott. Belevilágít az arcomba, úgy érzem, kiégeti szememet a kép, olyan rémisztő, nem tudok bele harapni. Nem tudok magunkba, beléd, magamba harapni. Elmegy az étvágyam és a tányér tartalmát érintés nélkül, érzések nélkül beleejtem a kukába.
Kezdődik a naplemente. Olyan magányos dolog nézni, főleg most, hogy vihar is párosul hozzá. Mire visszafordulok, a sötét felhők elszíneződtek, s rózsaszín foltok jelentek meg helyettük az égen. Kezembe veszem a bögrém és hatalmas zászlókat látok elterülni odafenn. Aztán gyerekzsivaj, dél felé futnak, mert onnan várják az újabb áramlatokat. Az ég rám kacsint és felveszi csillagokkal díszített pizsamáját. Az idő változásához, mozgásához nem kell az órára pillantanom, érzem a térdemben. Fáj, ahogy nekicsapódik a csendnek és éget,  amint rátelepszik az unalom.
Becsapta az ajtót és elindult. Két napja, délnek indult. Nem próbáltam meg megállítani, nem csillapítottam, nem győzködtem, nem hazudtam és nem ígértem. Csak csendben tűrtem. A csapkodásra összerezzentem, de végig mozdulatlanul vártam a szoba közepén, néha megbillenve, mikor elrohant mellettem. Vállával megbökött, kitaszított az önmarcangolásból és cselekvésre késztetett.
,, Létra! Egy létra kell nekem!” Életem legrosszabb napja volt. Addig keresgélt a pincében, míg ráakadt arra az ócska kis szerkezetre, hogy aztán megfogja ecsetjét és festékes dobozát és elinduljon vele felfele. Rámászott, a legmagasabb csúcsig kapaszkodott és ott vidáman, fütyörészve nekiállt a mázoláshoz. Néhányszor odalestem, de az a pár pillanat, amíg szememmel elidőztem a készülődő alkotáson, nem fogott meg. Mosogattam, belefeledkeztem a koszba, hallgattam a dúdolást, és magamba mélyedve ácsorogtam a konyhában. Egyszerre készültünk el. A törlőkendővel a kezemben megindultam a kép irányába. A vizet itattam volna fel vele, de mire odaértem, már a festményt akartam lemosni. Meghökkentett és megrémisztet a látvány, a falra kent kép, melyen a Jövő és a Nem jövő szakított szét.
,, Ez az ocsmányság nem jön le!” Nem emlékszem az évre, a hónapra és az órára. Abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán megtörtént… mert mindig volt.




 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Arany Opus Díj 2010
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Arany Opus Díj 2010:

Jelige: János

Hír értékelése
Értékelés: 2
Szavazat: 4


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Arany Opus Díj 2010

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.




Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.16 másodperc