Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32977
Linkajánló
 Titkári beszámoló a SZMÍT 2006. novemberi közgyűlésén

Rendezvények
Tisztelt Közgyűlés, kedves Tagtársaim!

Egy olyan Társaság taglétszáma, amely szívesen fogad tagjai közé minden arra érdemes fiatalt, és amelynek tagságában a huszonévesektől kezdve a nyolcvanasokig minden korosztály képviselve van, akár naponta is változhat. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága ilyen szervezet.



   Szerencsére irodalmi életünkben időről időre szép számmal jelennek meg tehetségek, és majdnem minden választmányi ülésen születik döntés tagfelvételről, másfelől az emberi életkor, sajnos, véges, előbb-utóbb mindenki távozni kényszerül ebből az árnyékvilágból az örök világosságba, és ami a legsajnálatosabb, ez alól a kényszer alól az írók sem mentesülnek. Szaporodunk tehát és fogyatkozunk – egy-ugyanazon időben. Szerencsére Társaságunk taglétszáma az utóbbi időben inkább növekvő tendenciát mutat.
   Emlékezzünk meg először azokról a tagjainkról, akik a legutóbbi közgyűlésünk óta távoztak el közülünk: Finta Lászlóról, Brogyányi Juditról, Lovicsek Béláról, Török Elemérről. Kérem tisztelt írótársaimat, hogy adózzunk emléküknek felállással, egyperces néma főhajtással.
   Most pedig jöjjenek az örömtelibb dolgok. Nézzük, miként ellensúlyozta a sajnálatos fogyatkozást Társaságunk tagjainak szaporodása. Ebben a ciklusban vált teljes jogú tagunkká Bárczi Zsófia, Görözdi Judit, Keserű József, és akiknek a tagfelvételi kérelméről a legutóbbi választmányi ülésen született döntés: Csóka Ferenc, Dömény Andrea és György Norbert. Üdvözlöm őket körünkben, és azt kívánom nekik – meg persze magunknak is –, hogy SZMÍT-tagságuk ne csupán formális legyen. Hogy aktívan vegyenek részt Társaságunk tevékenységében, és legalább ötletekkel segítsék irodalomnépszerűsítő munkánkat – másrészt pedig, hogy a SZMÍT-tagság számukra se tűnjön haszontalannak, hogy írói karrierjük építésében a Társaság is segítségükre legyen.
   Tisztelt Közgyűlés!
   A tisztújító közgyűlésen elhangzó titkári beszámolóknak a magunk mögött hagyott választási ciklus eseményeiről, gondjairól és eredményeiről kell szólnia. Kissé zavarban vagyok, hiszen a SZMÍT előző közgyűlése 2004. szeptember 25-én volt, én pedig csupán 2006. május elsejétől töltöm be ezt a tisztséget. Tehát a vizsgálandó bő kétéves időszakból csupán fél esztendőre tudok igazán bennfentesként – vagyishogy titkárként visszatekinteni. Más kérdés, hogy külső megfigyelőként – tehát jóval kényelmesebb pozícióból – a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának majdnem minden rendezvényén részt vettem, sőt, az Új Szó munkatársaként nemegyszer tudósítottam is ezekről a rendezvényekről.
   Közelítsünk talán először a statisztikai adatok felől. Vizsgáljuk meg, mit mutatnak ezek a számadatok.
   A vizsgált időszak mintegy 25 és fél hónap. Ez alatt az időszak alatt a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának 33 rendezvénye volt. (Ebben sem ez, sem az előző közgyűlés nem szerepel.) Egy hónapra tehát átlagosan 1,3 rendezvény esett. Esett volna, ha minden egyes rendezvényünk csupán egynapos lett volna. Volt azonban négy olyan többnapos rendezvénysorozatunk, amikor egy-egy napra is több, akár külön programként is elszámolható műsort szerveztünk. A most záruló választási ciklus tevékenységéről alkotandó hitelesebb kép érdekében tehát a rendezvényeink számát jelölő 33-as számhoz hozzá kell adnunk legalább azt a hét napot, amely valamelyik általunk szervezett többnapos eseménysorozathoz tartozott ugyan, de amely napok mindegyikén több különálló rendezvényünk is megvalósult. A rendezvényes napok száma tehát összesen negyven.
   Ha így számolunk, és a 25,5 hónapot elosztjuk negyvennel, látjuk, hogy minden hónapra közel 1,6 rendezvényes nap jut. És ebben persze benne vannak az olyan holt időszakok is, mint a nyári uborkaszezon vagy a karácsony és a szilveszter környéke. Ráadásul – mint már jeleztem – ebből a huszonöt és fél hónapból csak hat hónap esik arra az időszakra, amikor saját adminisztrációs infrastruktúrára támaszkodva fizetett munkatársak végzik a szervezőmunkát. Mint már említettem, május óta én vagyok a titkár. És ebben a munkában egy új munkatársunk is részt vesz. Aki még nem ismeri, annak, engedjék meg, hogy bemutassam Nagy Erikát, aki egy új tisztséget tölt be szintén május óta: ő az asszisztens. Vele minden munkanapon találkozhatnak Társaságunk dunaszerdahelyi irodájában, én ritkábban jelenek meg ott, de a szolgálati mobiltelefonomon (számát lásd a www.szmit.sk internetes címen, amelyről még majd szólni fogok) mindenki elérhet. Irodalommal kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikkal forduljanak hozzánk bizalommal.
   Visszatérve a statisztikára, úgy illik, hogy számot (pontos számokat) adjak az elmúlt fél évről is. Nos, az iroda megnyitása óta tizenhárom rendezvényt valósítottunk meg, és ha ehhez hozzáadjuk a többnapos rendezvénysorozatokból keletkező újabb négy napot, tizenhétre emelkedik azon napok száma, amelyeken rendezvényünk volt – vagy rendezvényeink voltak. Ebből pedig az következik, hogy az iroda megnyitása óta eltelt fél évben egy hónapra átlagosan több mint 2,8 rendezvényes nap jut. Emlékeztetőül megemlítem, hogy a huszonöt és fél havi átlag – amelyben pedig a most vizsgált fél esztendő teljesítménye is benne foglaltatik – 1,6 volt. A jelzett idő óta tehát az aktivitás jelentős mértékben növekedett. Ami természetesen a jobb körülményeknek köszönhető – és elvárható is volt.
   A rendezvényszervezés mellett egy számunkra új területre is elkalandoztunk. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága július óta rendelkezik egy, a legszélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhető, a világ bármely részén „fellapozható” saját lappal. Vagyis egy weblappal. Engedjék meg, hogy az új, www.szmit.sk című, internetes információs fórum létjogosultságát megindokolandó ennek beköszöntőjéből idézzek:

   „Széles körben elfogadott vélemény, hogy napjaink felgyorsult technikai fejlődése a szellemi élet humán területeire is mély kihatással lesz. Az is nyilvánvaló, hogy az információs társadalom kiépülésével egyre inkább a vizualitás irányába billen ki a mérleg nyelve, és félő, hogy az írott szó, különösen a szépirodalom további térvesztésre számíthat. Annyi ma már mindenesetre egészen bizonyos, hogy a Gutenberg-galaxisban máris felborulóban van a tömegvonzás egyensúlya, és az a rendszer, amelynek a középpontjában évszázadokig a könyv volt, már rövid távon is lényeges elemeiben átstrukturálódhat.
   A robbanásszerű technikai fejlődés nyomán felpezsdült – és sok szempontból elszegényedett – kommunikáció, a hagyományos értékszűrők kiiktatásával egyre gyorsuló ütemben táguló világhálós szöveguniverzum számos veszélyt és kihívást tartogat tehát a művészi irodalom számára. Sokan nem tudatosítják azonban, hogy az újabbnál újabb – és egyre elérhetőbbé váló! – technikai lehetőségek ésszerű és átgondolt kiaknázása a hagyományos szellemi galaxisban született értékek átmentésének eszközévé is válhat.
   A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának most induló – és elképzelésünk szerint folyamatosan frissülő-gazdagodó – internetes honlapja az új kihívásokra adandó hatékony válasz kíván lenni. Társaságunk ily módon szeretne tagsága, a különböző irodalmi fórumok és intézmények, az irodalomtörténészek és -kritikusok, az iskolák, az olvasók, vagyis a szépliteratúra minden barátja számára minél naprakészebb és átfogóbb képet adni íróink tevékenységéről és az irodalmi élet eseményeiről. Azonkívül, hogy elérhetővé tesszük tagjaink szakmai önéletrajzát, publikációik és a műveikről szóló írások bibliográfiáját, képekkel gazdagon illusztrálva tudósítunk majd rendezvényeinkről, áttekintést adunk az irodalmi pályázatokról, nyomon követjük az irodalmi vitákat, újonnan keletkezett prózai és lírai írásműveket, kritikákat és tanulmányokat teszünk hozzáférhetővé, és más művészeti ágak felé is kitekintést adunk.”


   Ezek voltak tehát a tervek, és most lássuk, mindebből mi valósult meg. Tagjaink szakmai önéletrajzát, publikációik és a műveikről szóló írások bibliográfiáját már a weblap induláskor közzétettük. Sajnos, a Tagjaink c. rovatból még jó pár adat (és kép) hiányzik (vagy pontosításra szorul), írtunk is ez ügyben levelet tagjainknak, és minden adódó alkalommal élőszóban is előadjuk kérésünket, de közölni csupán azt tudjuk, amiről közvetlenül a szerzőtől értesülünk, ahhoz még kevesen vagyunk, hogy a változásoknak magunk járjunk utána.
   Ahogy ígértük, képekkel gazdagon illusztrálva tudósítunk rendezvényeinkről, és próbálunk áttekintést adni az irodalmi pályázatokról is. Az irodalmi vitákat még nem követjük nyomon, de ha rátalálunk a csapára, gondolkodás nélkül elindulunk majd rajta. Más művészeti ágak felé egyelőre nem adunk kitekintést, újonnan keletkezett prózai és lírai írásműveket sem publikálunk még, néhány nehezebben hozzáférhető helyen megjelent kritikát azonban már hozzáférhetővé tettünk. És olvashatók a weblapon máshol nem publikált írások is, például a jubiláns írótársaink ünnepélyes köszöntésén elhangzott laudációk vagy műelemzések. Utóbbiakról kicsit bővebben is szólanék, mivel ezek egy nagyszabású terv részét képezik.
   A weblap Irodalomórák c. rovatának magyartanárok számára írott bevezetőjéből idézek:

   „A Szlovákiai Magyar Írók Társasága rendkívül fontosnak tartja a szépirodalom népszerűsítését, az új olvasói generációk kinevelését. Ha hatékonyan kívánunk eljárni, e nemes célhoz vezető első lépcsőfoknak kétségtelenül a művészi irodalom megszerettetésének kell lennie. Viszont tudjuk, csupán azon szellemi tevékenységeket vagyunk képesek igazán mélyen, egész további életünkre, egész személyiségünkre kihatóan megszeretni, amelyek folyamatosan ingereket váltanak ki belőlünk, amelyek mindig újabbnál újabb intellektuális és érzéki hatásokkal lepnek meg. Vagyis csak akkor teremtjük meg a feltételét annak, hogy egy ifjú a szépliteratúra rendszeres olvasójává válhasson, ha az irodalmi alkotások rejtettebb rétegeinek felfejtésében is segítségére vagyunk.
   Úgy véljük tehát, a művészi literatúra értelmezésének is alapfeltétele ugyan a szövegértés, és bizonyos esetekben az írástechnikai eszközök, valamint a szerző biográfiájának ismerete is hasznos lehet, ám mindez korántsem elégséges egy szépirodalmi olvasmány élményt jelentő befogadáshoz és termékeny továbbgondolásához. A vers és a széppróza olvasása csupán akkor válhat igazán élvezetessé, ha az olvasó figyelme a szöveg mélyrétegeire: a szövegbe rejtett allúziókra, az intertextuális vonatkozásokra, az összetettebb metaforák egész utalásrendszerére, valamint az irodalom- és szellemtörténeti viszonylatokra is kiterjed.
   A tanterv nyilvánvalóan nem biztosít elég időt és alkalmat arra, hogy a pedagógusok mindezen ismereteket és készségeket átadják és kifejlesszék. Nekünk, íróknak viszont Önökkel közös érdekünk az olvasáskultúra terjesztése, a szépirodalom megszerettetése. Elemi érdekünk tehát az is, hogy a szorosan vett iskolai tananyag elsajátítása mellett időnként egyéb olvasásra ingerlő impulzusokat is kapjanak a diákok.
   Az irodalomértés javításának alkalomszerű, ám talán éppen szokatlansága miatt is egyik leghatékonyabb és minden bizonnyal legelterjedtebb eszköze a rendhagyó irodalomóra, amelynek keretében maga a literátor ajánlja az irodalmat – és természetesen elsősorban saját alkotásait – a tanulóifjúság figyelmébe. Társaságunk fennállása óta rendszeresen szervez ilyen rendezvényeket, így hát rendelkezünk már bizonyos tapasztalatokkal. Ezek a tapasztalatok, sajnos, nem mindig pozitívak. Többször éreztük úgy, hogy nem tudunk élni az adott lehetőségekkel. Ezek a találkozók néhány irodalmi mű felolvasását követően néha kedélyes anekdotázásba vagy semmitmondó irodalomtörténeti fejtegetésekbe torkollnak, és valójában magáról az irodalomról – vagy legalább egyetlen, elemzésre kiválasztott irodalmi alkotásról – érdemben nem is esik szó. Ezen most gyökeresen változtatni szeretnénk.

   Tisztelt magyartanárok!
   A rendhagyó irodalomórák szervezését a továbbiakban a következőképpen képzeljük el:
   1. A rendhagyó irodalomórán egyetlen, arra alkalmas irodalmi műről, egy versről vagy egy novelláról esik majd szó.
   2. A műelemzést maga a szerző végzi el egy külön erre a célra írt, közérthető, de tartalmas és tárgyszerű kisesszére támaszkodva. (A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának számos irodalomkritikus is tagja. Ők természetszerűleg az általuk kiválasztott alkotást elemeznék.)
   3. Az elemzésre kiszemelt irodalmi művet már hetekkel a rendhagyó irodalomóra megtartása előtt eljuttatjuk az iskolába, hogy a diákoknak elég idejük legyen a felkészülésre. Elképzelésünk szerint a leghatékonyabb az lenne, ha ez az irodalmi alkotás az előadást megelőzően – szorgalmi feladatként! – dolgozat témáját képezné azon diákok számára, akik majd részt vesznek a találkozón.
   4. A szóban forgó, rendhagyó irodalomórák tárgyának ajánlott verseket és novellákat, valamint a róluk írott kisesszéket Társaságunk weblapján tesszük majd közzé (néhány műelemzés a Katedra című folyóiratban is olvasható lesz).
   5. Ha az alább található – és reményeink szerint egyre bővülő! – kínálatból valamelyik alkotás és a róla írott esszé megnyeri a tetszését, és szeretné, ha az erre támaszkodó, de élőszóban előadott és szükség esetén természetesen további magyarázatokkal is kiegészített előadás az Ön diákjai előtt is elhangozzék, fogadókészségét jelezze dunaszerdahelyi irodánk valamelyik elérhetőségén.
   6. Az iskolák számára a szervezés, az utaztatás és maga az előadás sem jár semmilyen költséggel!

  
   Ez tehát a terv, és a weblapon máris olvasható néhány műelemzés – és várjuk a következőket. Nyugodtan vegyék ezt, kérem, felkérésnek!
   A weblappal kapcsolatos másik nagyszabású tervünk az Irodalmi emlékhelyek c. rovat kialakítása, amelyben – egy térképről indulva – idővel minden Szlovákia területén található, magyar irodalmi vonatkozású plasztika, emléktábla, síremlék képe, leírása stb. hozzáférhető lesz majd. Az alapverzió rövidesen hozzáférhető lesz a nyilvánosság számára is. Ez a rovat egészen bizonyosan újabb látogatókat vonz majd a weblapra. No nem mintha panaszkodnunk kéne a látogatottsági mutatók miatt. A négy hónapja indult weblap számlálója több mint tizenhatezer oldalletöltést regisztrál.
   További terveinket, jövő évi programjainkat most nem ismertetném, hiszen ezekről tájékoztatást adtunk A Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2007. évi programtervezete c. dokumentumban, amelyet a közgyűlés minden résztvevője megkapott. Hogy aztán az ott olvashatókból mit tudunk megvalósítani, az elsősorban az anyagiakon múlik majd. A régiek mellett mindenesetre új pályázatokat is benyújtunk, és próbálunk nagylelkű szponzorokat keresni. Ezenkívül mást nemigen tehetünk. Legfeljebb, hogy a szokásosnál is intenzívebben reménykedünk. Ezt tesszük.
   Köszönöm, hogy meghallgattak!


    Hizsnyai Zoltán
   a SZMÍT titkára

(A Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2006. november 11-i párkányi tisztújító közgyűlésén elhangzott titkári beszámoló teljes szövege.)




 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Rendezvények
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Rendezvények:

A Tompa Mihály-szavalóverseny eredményei

Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Rendezvények





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.19 másodperc