Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Opusonline
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
·Választmányi határozatok
Naptár
Március
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 32981
Linkajánló
 Irodalomórák: H. Nagy Péter Juhász R. József Közép-európai idő című verséről

IrodalomórákJuhász R. József első verseskötete, a Korszerű szendvics négy ciklusra tagolódik. A Nyitott bőrönd több szövege – e ciklus címadó darabjához hasonlóan – a Próbaút, illetve az Iródia-füzetek közléseire megy vissza, de bizonyos esetekben felfogható azok újrarendezéseként is.

A leglátványosabb textuális változtatásról, az életműből való reflektált építkezésről a Hazatérés című vers ad hírt, mely az Iródia-füzetek 1-es számában megjelent Küszöbök című, a vándorlás toposzára épülő önéletrajzi poéma mondattöredékeiből áll. Megfigyelhető, hogy az átvétel gesztusa egyrészt távoli szövegtörmelékeket kapcsol össze, másrészt átírja a sorképzés szabálytalanságát, harmadrészt – jelzésszerűen – egy sor erejéig felforgatja a szintagmatikus viszonyokat. A létrejövő „új mű” ily módon olyan – nem identikus – idézetként olvasható, melynek elemei függetlenedni tudnak eredetüktől. Ez a játék a kollázs-technika azon komponensére emlékeztet, amely a környezetükből kiragadott jelhalmazokat nemcsak egyediségüktől fosztja meg, de ismételt felhasználásukkal továbbutalja azokat más lehetséges kontextusok felé. Ebből a szempontból is beszédes a keletkező szöveg címe, hiszen a „hazatérés” itt nem feltétlenül valamely szubjektum (netán a tékozló fiú) célorientált tevékenységét jelöli, hanem inkább – vagy legalább ennyire – az idegenből származó, „tévelygő” szavak, mondatok egy aktuális konfigurációját értelmezi. [1]
     A ciklus közepe tájékán helyezkedik el az a vers, amely a ’80-as évek derekán Juhász R. József egyik – a Mai magyar nyelvtan mellett – legismertebb alkotásának számított. [2] A Közép-európai idő az Iródia-füzetek 3-as számában és a Próbaút antológiában is megjelent, Zalabai Zsigmond szerint ez utóbbi „egyik legérettebb” szövegeként. E „montázsvers” – írja az irodalomtörténész – „négy tematikai-gondolati síkot csúsztat bravúrosan egymásba. Az egyes síkok motívumszálait rendre elmetsző, majd újra felvevő, tehát nem folytonos szövegben az első réteg afféle neodadaista tűzijáték, képzettársítások, szabad ötletek valóságos heppeningje, abszurditások felsorolása (»a teknőc páncéljából előmászik / egy mosómedve«; »a csirkebecsinált egy fehér zászlót szerez valahonnan«; »a látszat csal megbüntetik«; »a légnyomásmérő légnyomást kap« stb.). A második sík: pontosidő-jelzés és időjárásjelentés: egyrészt a létezés múlását, szüntelen változékonyságát érzékelteti, másrészt pedig metaforikus síkokra vált át: »7 óra 41 perc a nap felszántotta az eget (…) 9 óra 59 perc szerintem a nap mazochista és fajgyűlölő« stb. A harmadik réteg a »három vércsepp (…) újabb három vércsepp (…) újabb százhetvenhat vércsepp (…) ötven liter vér«, illetőleg a »határ«, »határsáv« motívumok ismétlődése révén a háborúskodások okaira, geopolitikai meghatározottságára utal. Érzi Juhász (…) a világ mai veszélyeztetettségének a tudatát is, mint ezt a montázsnak negyedik síkjába tartozó motívumok jelzik (»N-bomba«, »középhatósugarúak«, »az atomtyúk tojásgránátot tojik« stb.).” [3]
     Zalabai értelmezése kiváló támpontokat nyújt a mű megközelítéséhez, ám néhány mozzanattal érdemes kiegészítenünk a szerző észrevételeit. A szöveg ismétlés-struktúrája kapcsán elmondható még, hogy abban szintén fontos szerepet játszik a Nap és a Hold tevékenységének folytonos reflexiója. Ez nem csak a linearitás megtöréséhez járul hozzá, hanem a perspektíva állandó váltakozásának (pl. „két fémpénz egymásnak ütközik […] a Föld még forog”) [4], a centrumok áthelyeződésének is ad egyfajta ritmust. [5] A visszatérő alakzatok – azok is, melyekre Zalabai utal – ezzel párhuzamosan oly módon keresztezik egymást, hogy rendre elkülönböződnek önnön pozíciójuktól (pl. a Hold „nyugszik”, majd „deportálják”, végül „töltött” formaként látható stb.). Ez a dinamika minden bizonnyal arra is utalhat, hogy nem a szöveg írja le az idő paramétereit, hanem fordítva, az időbeliség bevésődésének van kitéve a vers retorikai szintje. Ebből következően azért duplázódik meg a képsorok funkciója, mert a többértelműség kihasználása mellett színre viszi a jelölők különbségtermelő, az idő töredezettségével analóg mozgását. Például a „három vércseppet szögelnek a határokra” láncolatban a kontextus alapján pontosítható, hogy nem ugyanazokról a „vércseppekről” van szó (ráadásul az illékony folyadék rögzíthetetlen); míg az ismétlés a referencia újbóli kioltásához vezet, hiszen a szekvencia pusztán előző előfordulásához képest nyerheti el bármifajta, szövegen belüli értelmét. (Függetlenül attól, hogy a háború tudatosításaként vagy mindössze valamilyen terület körülhatárolásának – tradicionális – praxisaként konkretizáljuk az adott kijelentéseket.) Érdemes itt megjegyeznünk, hogy a vers által kitüntetett diszkontinuitás elve feltétlenül kapcsolatba hozható az avantgárd poétikák azon fejleményével, amely a történéssorok szétszerelésével az észlelés spontán szerkezetének reflektálására készteti a befogadót.
     Másrészt fontossá tehető, hogy a Közép-európai idő diszparát szcenikáját előidéző heterogén nyelvi elemek több esetben a betű szintjére vezetnek. [6] (Talán nem véletlen, hogy a mű kötetbeli közlése a Próbaútban megjelent verziótól éppen a betűszerintiség alapján tér el.) Vagyis a Zalabai által idézett, „a világ mai veszélyeztetettségét” konnotáló szavak, kifejezések némelyike inkább elidegenítő effektusként, az olvasás automatizmusainak megakasztásaként, illetve az irodalmi betűk játékaként értelmezhető. Például az „N-bomba” jelölő voltát az is hangsúlyossá teszi, hogy az „ellenszere az abmob-N” összetételben szerepel. Az olvasás irányának megfordítása itt egyfelől a betűk konstruktív működésére utalhat, másfelől valóban „semlegesíti” a szó „tartalmát”, miközben természetesen a két jelsort egymásban tükrözteti. A manipuláció következtében tehát a szintagma legalább annyira vonatkoztatható önmagára, az írás által kialakított mesterséges viszonyokra – még szemantikailag is –, mint bármifajta világméretű katasztrófa-veszélyre. Az a strófa egyébként, amelyből e részlet származik, koncentráltan foglalja magában az eddig említett dilemmákat:

     „9 óra 59 perc szerintem a Nap mazochista és fajgyűlölő
     utálja a fehéreket újabb három vércseppet szögelnek
     a határokra az N-bomba ellenszere az abmob-N
     új fejezet a háziállatok könyvében”.

     E versszak a hangként és betűként azonosítható jelek különbségét, illetve az érzékelésben betöltött mediális aspektusát is felcsillantja, mivel a soráthajlás következtében eltűnő félrím a második „N” betű kiejtésével („en”) mégis előbukkan. Ily módon a szöveg nem csak többféleképpen intonálható, de az sem mindegy, írásként vagy a mondottság hogyanja felől komponáljuk újra.
     A Közép-európai idő-ről szóló rövid elemzésünk végén a mű zárlatának egyik lehetséges kifutására terelnénk a figyelmet. Az utolsó strófában körvonalazódó szituáció alapján nem zárható ki a vers látszólagos berekesztésének olyan interpretációja, amely a lírai én állapotát („megtudathasadok”) a nyelv közbejöttének tulajdonítja. A „23 óra 51 perc a vekker 9 perc múlva agyonüt” [7] előrenyúlás ugyanis akként értelmezhető, hogy a 24 óra lejártával megsemmisülő nap kerül a te pozíciójába („agyonüt” téged), de úgy is, hogy annak perspektívájából látunk rá az idő múlására („agyonüt” engem). Az „éjfelet üt az óra” frazéma kiforgatása tehát azt eredményezi, hogy az én behelyettesíthető vagy eltörölhető lesz a te-vel és fordítva. (A keltezés szintén beilleszthető ebbe a sémába, hiszen a „halálom előtt” egyszerre utalhat a szubjektum végességére és a még tartó nap datálás előtti perceire.) A tudathasadás deklarálása – egy az expresszionisták által kedvelt eljárással, a főnév igésítésével – tehát kiterjeszthető: nyelvi eseményként a szöveget is jelölheti (skizofrén textus). A befejezés remek megoldása, az egyszólamúsítás esélyének csökkentése így ténylegesen hozzájárul ahhoz, hogy a vég alakzata ne lehessen más, mint az (újra)olvasás – eldöntetlenségből származó – kiindulópontja.


Jegyzetek
1. Ezt alátámaszthatja a többes számú „megszólalás” is, amely nem a beszédhelyzetből, hanem a kiragadott idézetek nyelvtanából származtatható.
2. A két mű együtt szerepel a Szélén az országútnak. Csehszlovákiai magyar líra [1918-1988] című kiadványban (válogatta TÓTH László, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1990), a Közép-európai idő továbbá A förtelmes kaszálógép avagy: Köszöntés Hiccingából. Cseh/szlovákiai magyar líra 1918-2003 (válogatta TÓTH László, Madách–Posonium, Pozsony, 2003) című antológiába is bekerült.
3. ZALABAI Zsigmond: Próbaút a Parnasszusra, Irodalmi Szemle, 1987/7., 758.
4. Az ehhez hasonló, strófán belüli vágásokra számtalan példa idézhető lenne a versből.
5. Elek Tibor recenziója a külső-belső áttűnéseket az automatikus írással hozza kapcsolatba. Vö: ELEK Tibor: Biztató próbaút, in: Iródia 1983-1993, összeállította HODOSSY Gyula és KULCSÁR Ferenc, Lilium Aurum Kft., Dunaszerdahely, 1994, 332–333.
6. Ide kapcsolható a „20 óra 20 perc 20 gerilla elszabadul az állatkertből” sor problematikája is, amelynek széthangzása nyilvánvalóan egyetlen betűcserére (o/e) vezethető vissza.
7. Tényleg csak felvetésként: a percre pontos időjelzésnek ironikus távlatai is lehetnek, gondoljunk csak a Stirlic-„szindrómákra” (A tavasz tizenhét pillanata).

H. Nagy Péter



 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Irodalomórák
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Irodalomórák:

Ardamica Zorán Talamon Alfonz Gályák Imbrium tengerén c. regényéről

Hír értékelése
Értékelés: 5
Szavazat: 4


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.15 másodperc