Üdvözöl a(z) SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÓK TÁRSASÁGA!
Hungarian Slovak 
 FŐOLDAL | TAGJAINK | ALAPSZABÁLY | TISZTSÉGVISELŐK | DÍJAINK | ELÉRHETŐSÉGEINK | SZPONZORAINK |
Opus - szlovákiai magyar írók folyóirata
Arany Opus Díj - főoldal
Jócsik Lajos-breviárium
Díjazottak
Szociális Alap
Szolgáltatások
· Híreink
· Rovatok
· Irodalomórák
· Rendezvények
· Pályázatfigyelő
· Kritikák
· Köszöntők
· Könyvajánló
·Fiatal Írók Köre
· Fiatal Írók Rovata
· Arany Opus Díj
· Jubilánsok
· Hazai magyar Lap-és Könyvkiadók ajánlata
· Képgaléria
· Emlékhelyeink
· Rólunk írták
· Hírek archívuma
· Linkajánló
· Keresés
· Jelentkezési lap
Naptár
November
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
  1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30  
Szavazás
Mit gondolsz a weboldalunkról?

Nagyon jó!
Elég jó...
Nem elég jó...
Nagyon rossz!



Eredmények
Szavazások

Szavazat 16148
Linkajánló
 Irodalomórák: Szászi Zoltán Mizser Attila verseiről

IrodalomórákArc poéta ars poétikája

Szakmai gyakorlaton valahol Nógrádban – jegyzetsorok Mizser Attila verseiről


„Költő vagyok – mit érdekelne/ engem a költészet maga?“ József Attila: Ars poetika. Mizser vagyok – mit érdekelne engem a Mizser maga? – játszhatnák el a kérdéssel mint olvasója a mizseri költészetnek. Elidegenítés – magamnak magamtól való teljes elvonatkoztatására tett kísérlet – elvonatkoztatás és a végén feloldás nélküli súlyos szavak, mondhatni szakítástörténet, mondhatni mélyönanalízis, boncolás, végleges kibontása és megmutatása a legmélyebb bugyroknak. Micsoda súlyos rendszer ez? Közben kikacsintás, angolos humor és sportkommentátorokat megszégyenítő szakmai szóhasználat, filozófia, önemésztés, háború és béke, viharok és mély csendek, állandó útonlevés érzésének vetítése, állandó otthontalanság és bizonytalanság tudatos megélésének sugárzása. Absztrakt, szürrealista film, reneszánsz képi világgal, tudom ilyet anakronizmus leírni, de mégis, ez van! A forma kötött, ám a szonettformájú amforákban hol édes bor van, hol ecet, hol méreg, hol vér, hol nyirkos csókja a halálnak, ismeretlen ízek ezek vagy mégis ismerősek? Valami érdesen és nem édesen ringató ritmus hullámzik végig, nem tudni már, a költő játszik-e a rímmel vagy már fordítva? Olykor azt sem tudom már, ki kit ír itt meg, mert ha csupán egy személyes és szemérmes önvallomásnak minősítenénk ezt a kötetet, akkor iradatlan butaságot követnénk el, ugyanis sokkal szerteágazóbb érzelmi és értelmi folyamatok lenyomata ez a könyv. A XX. század vége, az új évezred kezdete, ebben pedig benne minden csiszolópapírszerűen és állandóan lelket kaparó szomorúság, egy költő igazi és önmagát feltáró szomorúsága. Lappangás, Labirintus, Sorhossz – e három ciklusba beleépített egységes versanyag igen súlyos érvényű, mondhatni a végletekig kidekázott állapotjelentése egy férfikorba lépett s máris megcsalatott, megcsalatkoztatott, igen érzékeny receptorokkal a világot figyelő költészetnek. Kisfiús kiszólások, a rút lelketlen, szocialista múlt törvényszerűen még ebbe a költői alakulásba is képes volt belefúrni néhány soha többé ki nem húzható tüskét. A szerelem virágzása és romlása micsoda hőfokon képes égetni kívül s belül, s mint ki riad vagy futna egy jó szóra, olyanná varázsolja a verset s általa költőt és olvasót. A magából való kiírás módszerével próbál valamit lefejteni nehéz és lelkét még védtelennebbé tevő páncélzatából, a fanyar humorból és iróniából Mizser. Már őszinte és már azt is tudja, ezt az őszinteségét ki is lehet s mint a versek mutatják, ki is használták már. Hontalan és otthontalan, mint Bulgakov Hontalanja, találkozik a Mesterrel és beledugja mutatóujját a sebbe, ettől még jobban kételkedik s még jobban hinni kezd. Paradoxonok ívén, rejtjelekkel és speciális érzelmi morzeábácével üzen, figyeli önmagát, reakcióit Mint az elején már megjegyeztem, Mizser vagyok, mit érdekel engem a Mizser maga módon, aposztrofálva a József Attila féle kérdést a költészetről, valami igen fényes felületű gyémántot próbál magának csiszolni a világból, hogy végre is azzal majd önmagát írja, karcolja fel az égre. Úgy ír, mintha minden pillanata az utolsó lehetne s mintha minden pillanata egy új élet indulását karózná ki a végtelenben. A versekbeli szóhasználat egy modern magyar nyelv. Nem a kétszáz szót használó metrón egymásra ugató üresfejű tinédzserek világa ez, hanem ezernyi rejtjelezéssel megtoldott, mükénéi labirintus, ahol egyszerre Minotaurus és az őt legyőzni kívánó ifjú Thészeusz meg maga Aridané fonala ő egymaga. Van ebben a költészetben valami egészséges provokatív felütés. Kontúrjai tiszták, a kontúrok közt azonban szándékosan elmosott alakok és színek vannak. Minden alakban egy kicsit maga a vers írója is benne, még láthatóan, de éppencsak felismerhetőn. Vágások sora, mint egy versklippekből összevágott film, zenék és csendek, vihar és nyugalmas éj egyformán hangsúlyos szerepben. Kicsoda hát ez a költő? Milyen ez a kötet? Jó költő, jó kötet – de ez így szimpla kávé a miskolci állomás büféjében s nem jellemzésként használható információ. Kibonthatatlan és megmagyarázhatatlan mélységek felett egy szál verssoron egyensúlyozik át Mizser, mutatja nem fél és el is hiszem neki. Ettől ilyen különleges! Másik oldalról nézve már a mélység látványától kisfiúvá váló, a sötétségtől, az egyedülléttől könnymaszatossá váló gyermeki tisztaság, majd egy másik versben máris megint kamaszos káromkodós dühű megváltói posztok keresése. Mindez mint egy örvény belecsavarintva a szonettformába, a kiszóló, magát megtagadó remete hangján hogy aztán végtelen lírai finomságokból katedrálist építve egyszerű szavakkal valljon magáról: ember vagyok, ismerjetek meg! Mizser vagyok, mit érdekel engem a Mizser maga?!

Szászi Zoltán



 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Irodalomórák
· Több hír: szmit


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Irodalomórák:

Ardamica Zorán Talamon Alfonz Gályák Imbrium tengerén c. regényéről

Hír értékelése
Értékelés: 1
Szavazat: 1


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Irodalomórák





Web site powered by PHP-Nuke
All logos and trademarks in this site are property of their respective owner. The comments are property of their posters, all the rest © 2005 by me.


Oldalkészítés: 0.25 másodperc