1554. október 20-án szül. Zólyom várában Balassi Bálint költő, drámaíró, a magyar reneszánsz, ill. a mindekori magy. költészet kiemelkedő képviselője. Zólyomban csupán kora gyermekkorát töltötte, nevelője a család lelkipásztora, Bornemisza Péter volt. Alsóbb iskoláit Besztercebányán végezte, ifjúkora többnyire Liptóújváron telt (de Kékkő, Végles, Divény vára is az övék volt). A magyaron kívül szlovákul, horvátul, latinul, németül, olaszul, románul egyaránt jól beszélt. 1572-ben apjával együtt részt vett I. Rudolf pozsonyi koronázási ünnepségein, ahol költőnk juhásztáncával kápráztatta el a könryezetében levőket. Zajos-zaklatott életéhez a szerelmi viszontagságok, kalandok, birtokperek, személyes viszálykodások, botrányok is hozzátartoztak. Közben a végvári vitézek életét is élte, egyszer Eger várában katonáskodott, másszor Lengyelországba megy egy hadjárat hírére. Költészete formailag, tartalmilag, szemléletileg egyaránt alapvető változásokat hozott a magyar lírába, ő a magy. világi költészet megteremtője, Szép magyar comoediájáa a pásztorjátékot honosította meg a magy. színpadon. A törökellenes harcokban, Esztergom várának védőjeként kapott sebébe halt bele, a Balassi család sírboltjába temették el a hibbei templomban. Itteni emléktábláján a következő szöveg olvasható: „Gyarmathi Balassi Bálint vitéz főúr és nagy költő Esztergomvár ostrománál 1594. május 19-én megsebesült, ugyanott 1594.május 25-én meghalt s e templomban temettetett el. Szerette hazáját, szerzett éneket, dalt, harcmezőn esett el. A hazáért élt, halt. Liptó vármegye közönsége állította." Versei a zólyomradványi kastélyból kerültek elő 1874-ben (Balassi-kódex), Szép magyar comoediáját a Fanchali Jób-kódex tartalmazta. Ez utóbbit Csanda Sándor azonosította, aki később egész kötetet szentelt Balassi költészetének. Hibbén, emléktáblája mellé, 2004-ben Balassi-emlékoszlopot is avattak. Emléktáblája van Kékkőn is, Zólyomradványban pedig a Balassi-kódex előkerülésének 130. évfordulójára avattak emléktáblát.
