1897. aug. 10-én Stószon szül. Fábry Zoltán író, közíró, irodalomkritikus, szerkesztő (megh. uo., 1970. máj. 31.). Fiatal éveit kivéve (Rozsnyón érettségizett, 19151918 között katonaként megjárta a galíciai és az olasz frontot, 19181919-ben Bp.-re járt egyetemre) szinte egész életét szülőfalujában élte le, ahonnan azonban gyakran bejárt Kassára, számos alkalommal megfordult Pozsonyban, a II. vh. alatt Illaván politikai fogoly volt, a II. vh. után tüdőbaját Újtátrafüreden kezeltette, Dél-Szlovákia több városában előadásokat tartott stb. A két vh. közötti, ill. a II. vh. utáni (cseh)szlov. magy. ir. emblematikus személyisége. Nagy hatású műve a csehszlov. magyarok II. vh. utáni üldözése ellen felszólaló memoranduma, A vádlott megszólal (1946), ill. az ugyanezen időben vezetett, Üresjáratok c. naplója. Lakóhelyén a II. vh. utáni magy. ir. számos kiemelkedő személyisége meglátogatta (Illyés Gyula, Németh László, Féja Géza, Simon István stb.). Végrendeletében szülőházát, könyvtárát a Csemadokra hagyta. Síremlékét Löffler Béla készítette. Szülőházát emléktábla díszíti, s 1975-ben emlékházzá nyilvánították, melyben az író életét, munkáságát bemutató állandó kiállítás nyílt. Tiszteletére 1971-től minden évben megrendezik a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat, a Csemadok Fábry Zoltán Alapítványt hozott létre, Fábry Zoltán-díjat alapított. Számos író tisztelte meg emlékét verssel, egyéb ir. művel, Mészáros László színművet írt róla (Egy tanú idézése, 1984). Dél-Szlovákia-szerte több iskola viseli a nevét (pl. Rozsnyón), ill. neveztek el utcát róla (pl. Dunaszerdahelyen), de volt a névadója művelődési klubnak is (Dunaszerdahely, Kassa). Az első Fábry Zoltán Emlékkiállítást 1974-ben ugyancsak Dunaszerdahelyen rendezték meg, s ugyanitt róla elnevezett nemzetközi kisszínpadi fesztiválra is sor került (1974). A róla szóló ir. kötetekre rúg. 2005-ben Szepsiben köztéri szobrot kapott (Lukács János alkotása). | |
|
