1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 1829–1835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója, évről évre a Komáromi Kalendárium szerkesztője, már ekkor s innen kezdeményezi, Erdélyi Jánost megelőzve a népköltészet gyűjtését, 1835-ben Pestre költözött a Magyar Tudós Társaság segédjegyzőjének, ill. levéltárosának, ahol mind költészete, mind tudományos munkássága teljes kibontakoztatásához termékeny talajra talált, számos verse népdallá vált, a Fogarasi Jánossal közösen szerkesztett akadémiai nagyszótára, ill. nyelvészeti munkái máig alapműveknek számítanak. Érsekújvárban szobra áll (1906-ban eredetileg Székely Ernő Czuczor-szobrát leplezték le itt, amely azonban 1945-ben eltűnt, új szobrát 1966-ban Melis György készítette egy régi sírkőből), az 1960-as évektől minden évben megrendezik a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat, a városban művelődési klub, ill. iskola vette fel a nevét, Komáromban utcát neveztek el róla, Andódon emlékszobát létesítettek és emléktáblát állítottak neki, pályakezdését Révész Bertalan dolgozta fel.
